Egy roma festőművész és költő sorsának margójára

Balázs János emlékestre invitált a balassagyarmati Artéria klub internetes plakátja 2019. október 26-án délután fél 5-re. Egy dokumentumfilm megtekintését ígérte, amelyet a Salgótarjánban élő Shah Timor filmrendező készített.

Shah Timor Oláh Zoltán

A film címének minden szava önmagában is mély jelentéssel bír, egymás- utániságában elgondolkoztató, különös hatású: "A csillag-igazgató vén remete".

Ki lehet, ki lehetett ez a vén remete, aki egyik versében nevezte magát "csillag-igazgató"-nak. A dokumentumfilm-összeállítás választ adott kérdésemre.

Egy nehéz sorsú, magányos, nehéz sorsában és magányában is boldog, tehetséges, mégis boldogtalan ember megdöbbentő hatást keltő portréjával ismerkedtem meg. Salgótarjánban ismerték őt, s halála után feldolgozták fellelhető életművét, mutatják, népszerűsítik a mai napig. 2006-ban a város szobrot állított a tiszteletére, Szabó Tamás alkotását. 2008-ban megjelent egy kötet a megyei múzeum gondozásában, amely nemcsak verseit tartalmazza, hanem akvarelljeit is, s még mindig akad feldolgozásra váró anyag - tudtam meg Shah Gabriellától, a Dornyay Béla Múzeum igazgatójától.

Balázs János 1905-ben született, életének leghosszabb idejét a salgótarjáni cigányhegyen élte. A két elemit végzett fiúcska nem szeretett iskolába járni, de olvasni annál inkább. A szeméttelepen gyűjtött folyóiratokból, könyvekből olyan ismeretekre tett szert, amit barátokká fogadott ismerősei csodáltak. Szerette az idős embereket, de a vele egykorúakat nem, inkább kerülte őket, míg gimnáziumba járó festegető cigány származású diákok fel nem keresték. A festőművésszé lett Botos Zoltán volt az egyik, Balázs János életében kulcsszerepet játszó fiatalember, aki ecsetet és vásznat ajándékozott az "ördög" hírében álló remetének, s festésre biztatta. Fricska Éva szerint azt az eszközt adta a kezébe, amivel kapcsolódni tudott a világhoz. A barátság Balázs János élete végéig tartott, s a mai napig szeretettel emlékszik a vele töltött időre, s megdöbbenve beszél 1977-ben bekövetkező haláláról s annak okairól.

Balázs János önmagának festett, először a környezetét, s amikor elemi erővel a belsejéből jött az ihlet, s az szürreális látomásban a vászonra került, attól kezdve megállíthatatlan volt a folyamat. Őstehetségű pictor és poeta natus egy személyben, aki fiatalként és a hatvanas éveiben is alkotott lírai műveket. "Limlom"-ból rakta össze magának a világot, a "föld-gödörben" lakó, a "a szemétdomb tövében" a "cigányhegyen" élő ember, aki a nyakán köveket, a szívén sebeket cipelt egész életében. Földi Péter, Kossuth-díjas festő szerint Balázs János művei részét képezik az egyetemes képzőművészetnek, Csontváry Kosztka Tivadar mellett a helye, Kovács Anna irodalomtörténész azt mondta, hogy sorsa József Attila-i sors. Szerinte Balázs János verseiben a lét kegyetlenségét, brutalitását, ugyanakkor szépségét is ábrázolta és hitte, a világ javítható, jobbítható.

'Nem fogok kezembe

addig ecsetet,

amíg le nem írom

minden keserűségemet.'

Balázs János elemi erővel feltörő művész-polihisztor, akinek "a napja soha nincsen lemenőben". Ezt írja 1972-ben:

"Már hatvanhét évet

valahogy megéltem,

de még sok fehér napot

látok a tűzben."

A legnagyobb erővel rendelkezett, a jósággal és a szeretettel, ezeket a tulajdonságokat "amíg éldegélek elfojtani nem lehet!" - írja a Magamat élve lángoló oszlopra felfeszítem című alkotásában.

Volt, amikor dühös volt a világra, volt, amikor átok-szitok hagyta el a száját, volt, amikor viaskodott önmagával és az összevissza nyüzsgő emberi környezettel, és alkotott, alkotott, közben viselte sorsát "megtörten, soványan".

Oláh Zoltán tolmácsolásában hitelt érdemlően hangoztak el versei, s tárult fel az emlékezők előtt Balázs János élete, sorsa, gondolkodásmódja, világlátása.

A film és az azt követő beszélgetés alapján feltárult előttem a "csillagigazgató" élete. Fricska Éva szándéka, hogy ismerjük meg Balázs Jánost, tudjunk arról, hogy élt itt Nógrád megyében egy nagyon tehetséges művészember, sikerült. Érdemes lenne, ha Shah Timor filmjét minél többen megnéznék. Megérintené a lelkeket, mert hitet közvetít, azt, hogy az alkotó munka boldoggá teszi az embert, s minden nehézség ellenére életben tartja.

„Nyugalma bölcsesség, Nem homokásó,

tekintete fény, se nem szél toló,

s mint a sivatag, hanem az égen

annyira vén. csillag-igazgató.”

Írta: Pásztor Sándorné

2019. október