|
Egy
roma festőművész és költő sorsának margójára
Balázs
János emlékestre invitált a balassagyarmati Artéria klub
internetes plakátja 2019. október 26-án délután fél 5-re. Egy dokumentumfilm
megtekintését ígérte, amelyet a Salgótarjánban élő Shah
Timor filmrendező készített.

Shah Timor Oláh
Zoltán
A
film címének minden szava önmagában is mély jelentéssel bír, egymás-
utániságában elgondolkoztató, különös hatású: "A csillag-igazgató vén
remete".
Ki
lehet, ki lehetett ez a vén remete, aki egyik versében nevezte magát "csillag-igazgató"-nak.
A dokumentumfilm-összeállítás választ adott
kérdésemre.
Egy
nehéz sorsú, magányos, nehéz sorsában és magányában is boldog, tehetséges,
mégis boldogtalan ember megdöbbentő hatást keltő portréjával ismerkedtem meg.
Salgótarjánban ismerték őt, s halála után feldolgozták fellelhető életművét,
mutatják, népszerűsítik a mai napig. 2006-ban a város szobrot állított a tiszteletére,
Szabó Tamás alkotását. 2008-ban megjelent egy kötet a megyei múzeum gondozásában, amely nemcsak verseit
tartalmazza, hanem akvarelljeit is, s még mindig akad feldolgozásra váró
anyag - tudtam meg Shah Gabriellától,
a Dornyay Béla Múzeum igazgatójától.
Balázs
János
1905-ben született, életének leghosszabb idejét a salgótarjáni cigányhegyen
élte. A két elemit végzett fiúcska nem szeretett iskolába járni, de olvasni
annál inkább. A szeméttelepen gyűjtött folyóiratokból, könyvekből olyan
ismeretekre tett szert, amit barátokká fogadott ismerősei csodáltak. Szerette
az idős embereket, de a vele egykorúakat nem, inkább kerülte őket, míg
gimnáziumba járó festegető cigány származású diákok fel nem keresték. A
festőművésszé lett Botos Zoltán volt az egyik, Balázs János életében
kulcsszerepet játszó fiatalember, aki ecsetet és vásznat ajándékozott az "ördög"
hírében álló remetének, s festésre biztatta. Fricska Éva szerint azt
az eszközt adta a kezébe, amivel kapcsolódni tudott a világhoz. A barátság
Balázs János élete végéig tartott, s a mai napig szeretettel emlékszik a vele
töltött időre, s megdöbbenve beszél 1977-ben bekövetkező haláláról s annak
okairól.

Balázs
János önmagának festett, először a környezetét, s amikor elemi erővel a
belsejéből jött az ihlet, s az szürreális látomásban
a vászonra került, attól kezdve megállíthatatlan volt a folyamat. Őstehetségű
pictor és poeta natus egy személyben, aki fiatalként és a hatvanas
éveiben is alkotott lírai műveket. "Limlom"-ból rakta össze magának
a világot, a "föld-gödörben" lakó, a "a szemétdomb tövében"
a "cigányhegyen" élő ember, aki a nyakán köveket, a szívén sebeket
cipelt egész életében. Földi Péter, Kossuth-díjas festő szerint Balázs
János művei részét képezik az egyetemes képzőművészetnek, Csontváry
Kosztka Tivadar mellett a helye, Kovács Anna
irodalomtörténész azt mondta, hogy sorsa József Attila-i
sors. Szerinte Balázs János verseiben a lét kegyetlenségét, brutalitását,
ugyanakkor szépségét is ábrázolta és hitte, a világ javítható, jobbítható.
'Nem fogok kezembe
addig ecsetet,
amíg le nem írom
minden keserűségemet.'

Balázs
János elemi erővel feltörő művész-polihisztor, akinek "a napja soha
nincsen lemenőben". Ezt írja 1972-ben:
"Már hatvanhét évet
valahogy megéltem,
de még sok fehér napot
látok a tűzben."
A
legnagyobb erővel rendelkezett, a jósággal és a szeretettel, ezeket a
tulajdonságokat "amíg éldegélek elfojtani nem
lehet!" - írja a Magamat élve lángoló oszlopra felfeszítem című
alkotásában.

Volt,
amikor dühös volt a világra, volt, amikor átok-szitok hagyta el a száját,
volt, amikor viaskodott önmagával és az összevissza nyüzsgő emberi
környezettel, és alkotott, alkotott, közben viselte sorsát "megtörten,
soványan".
Oláh
Zoltán tolmácsolásában hitelt érdemlően hangoztak el versei, s
tárult fel az emlékezők előtt Balázs János élete, sorsa, gondolkodásmódja,
világlátása.
A
film és az azt követő beszélgetés alapján feltárult előttem a "csillagigazgató"
élete. Fricska Éva szándéka, hogy ismerjük meg Balázs Jánost, tudjunk
arról, hogy élt itt Nógrád megyében egy nagyon tehetséges művészember,
sikerült. Érdemes lenne, ha Shah Timor filmjét minél többen megnéznék. Megérintené a
lelkeket, mert hitet közvetít, azt, hogy az alkotó munka boldoggá teszi az
embert, s minden nehézség ellenére életben tartja.
„Nyugalma
bölcsesség, Nem
homokásó,
tekintete
fény, se
nem szél toló,
s
mint a sivatag, hanem
az égen
annyira
vén. csillag-igazgató.”
Írta: Pásztor Sándorné
2019. október
|